menhely blogja

Csak egy kutya?

Időről időre azt mondják nekem: Ébredj fel, ez „csak egy kutya”! – nem értik, miért teszi meg az ember ezeket az utakat, miért invesztál ilyen sok időt és érzést, vagy miért veri magát költségekbe, amelyek a „csak egy kutyá”-val járnak.

Legbüszkébb pillanataimból néhányat a „csak egy kutyának” köszönhetek. Sok óra telt el, amikor egyedüli társaságom „csak egy kutya” volt, de egyetlen pillanatig sem éreztem magamat mellőzve vagy egyedül.

Lélekcsere

Az utolsó esély

CSATIKA!

Tegnap ügyes-bajos dolgaimat intéztem. Ehhez szoktam párosítani, a kutya-ellenőrzéseket is, melynek soránfelkeresek olyanokat akik már éppen esedékesek a nyilvántartás szerint, egy látogatásra.Mostani "túrámhoz"nem kapcsoltam ilyesmit, de útközben eszembe jutott Csatika.Ő az, akit 2-3 éve elütöttek a Taksonyi -hídnál. A baleset következtében a két hátsó lába szilánkosra tört, az ütés erejétől becsapódott egy árokba, ahonnan a szennyvízből, a maradék erejét felhasználva tudott kimászni, egy közelben parkoló teherautó alá. Hát, onnan hoztuk el őt, egy hétvégén, késő este.

TÓBIÁS

Tóbiás és Félix

Tóbiás,az öreg, visszaérkezett hozzánk.Ideiglenesben volt egy jó ideje, de romló egészsége indokolttá tette az állandó orvosi felügyelet közelségét.Kicsit ingatag a járása, néha meg-meg billen, de a kíváncsisága és a kedves tekintete, még a régi.A napi programja, szigorú rend szerint zajlik: rövid séták, jó és sok kaja, majd egy hosszú pihentető alvás.Szerintem mindenki így képzeli el a nyugdíjas napjait! ( na, persze lábfájás nélkül! )Továbbra is várja rajongóit, támogatóit és a finom falatokat minden mennyiségben.Édes öreg, sokáig élj!A csatateret Félix rendezte...aki még gyerek...R.

KUTYAVILÁG TÖKÖLÖN avagy(az Elek-Ágh naplója)

 Nehéz továbblépni,ha mérhetetlen szomorúság nehezedik ránk.      Még mindig aggódunk a kicsikért,akik közül 3 jól van,3 pedig(le se merem írni),talán már a gyógyulás      útjára lép.Persze nem lélegezhetünk fel,mert van még nekünk ,11 "dobozos" is,akiket minden      energiánkkal próbálunk megvédeni ,minden egyes ellenséges porszemtől is.      Műtöttjeink ,úgy tűnik rendben gyógyulnak.Harcos még keresi az eltűnt golyókat,de lassan ő is      megbékél a helyzettel,és visszanyeri régi formáját,mint sorstársa ,Gyula.      Majré is hazaérkezett,lábműtétje után besántikált az orvosi "lábadozó osz

KUTYAVILÁG TÖKÖLÖN avagy(az Elek-Ágh naplója)

   Amikor az ivartalanítás fontosságáról szólunk,szinte fel sem tűnik...Jó,jó és megy tovább minden.      Amikor a felesleges szaporulatról szólunk és szajkózzuk a felelősséget,az is megszokott.      Amikor a kapuban lerakott,vagy valahol kidobott kicsikről szólunk,lassan már az is mindennapos.      DE!!!      Az már megszokhatatlan,ha a legyengült mami ,gyenge immunrendszerrel rendelkező babái sorra      betegednek meg és mi tehetetlenek vagyunk.Hiába a 24 órás ápolás,az orvos,az infúzió meg minden..      Hilda átment  a Szivárványhídon...      Bizonyára szeretett volna még pillangót kerge

KUTYAVILÁG TÖKÖLÖN avagy(az Elek-Ágh naplója)

 Fázósan indult a reggel.Nem elég hogy hideg volt,egyértelművé vált ,hogy beköszöntött az az idő        amit nem szeretek.Indulni kell.

        A menhely kapujához érve,sok minden megváltozik.Barát,Sipi,Töpi és még sokan,tolonganak a be-        járatnál,egymást túl kiabálva hogy ki köszönjön előbb.Ott van Majré is közöttük,de Ő csak a második        sorból,mert fájós lábaival nem tud lépést tartani a többiekkel.Térdszalag-szakadással küzd,amit egy két        nap múlva megműtenek .

A dobozban tizenegy kiskutya

11 kiskutya

Ma, Magyarországon sok állatvédő szervezet működik. Sokan,sokfélét fogalmaznak meg az állatvédelem kapcsán.Nekem is van egy hitvallásom, és ennek szellemében szeretnék képet adni erről a világról. Itt van ez a menhely! Sokan szeretik, néhányan utálják, és vannak akik nem is tudnak róla, pedig itt laknak a közelben. Igen, képet szeretnék adni... Nem azért mert unatkozom, nem is vagyok depis, egyszerűen csak meg akarom ismertetni és értetni a látatlanul véleményt formálókkal azt, hogy mit, miért teszünk. Gondolkodtam,hol is kezdjem,de nem kellett sokat ötölnöm,mert az élet megadta a kezdést.

Örömmel jelentjük be, hogy elindult új oldalunk!

Ezután itt is tudjátok követni menhelyünk életét, folyamatosan töltjük a fotókat és a cikkeket. A Blogban a mindennapjainkról olvashattok. Reméljük ezzel még több árva kutyusnak segítünk gazdit találni!

Feliratkozás RSS - menhely blogja csatornájára